Csire Gabriella: Perzsa regevilág

25.00 RON




Siess! Már csak 5 termék van készleten.
Hozzáadás a kedvencekhez     Ellenőrizd a szállítási időt

Kiegészítő termékek

Csire Gabriella: Perzsa regevilág

A Királyok Könyve a perzsa epikus költészet és egyben a világirodalom kimagasló alkotása 60 000 párversből, vagyis 120 000 verssorból áll. Firdauszí (934-1020 vagy 1025) jeles elődök és költőtársak törekvéseit teljesítette ki, amikor megalkotta hazája, népe ősi történetét  és gazdag regevilágát életre keltő királykrónikáját. A világ teremtésétől a Perzsa Birodalom bukásáig ívelő  monumentális mű tartalmazza azt a nagy fejezetet is, amelyet perzsa eposznak nevezünk. A drámai lüktetésű, költői szárnyalású eposz a mitikus királyok – a két első uralkodóház – korszakát öleli fel. Tárgyát azok a küzdelmek képezik, amelyeket  koruk kimagasló hősei az országukat fenyegető ellenség, a szomszédos Túrán és a gonoszságot-ármányt megtestesítő dévek ellen folytattak.

Csire Gabriella tömörségre törekvő átdolgozásában a változatos tematikájú és műfajú, önmagukban is kerek történetek laza láncolatából álló eposz cselekménye a trónfosztott Dzsamséd drámájával indul. Őt követi az Arábiából behívott sárkány-szívű Dahák rémuralmának és bűnhődésének a története (A kígyós király). A zsarnokot félreállító népharag élén Káve kovács áll és Firédún, a jogos trónörökös. Az igazságos, nemes lelkű király utódai, az örökségükkel elégedetlen két idősebb fivér azonban véget vet a békés időknek.  Irigyelt testvérüket megölik, de Íradzs leszármazottja bosszút áll rajtuk. Irán és Túrán ettől kezdve áll egymással örökös harcban egymással (Firédún alkonya).

Az eposz legragyogóbb lapjai  a hősök hősének, Rusztemnak a tetteihez fűződnek. A Héreklészhez és Toldi Miklóshoz hasonlítható nagy erejű dalia és hű bajtársa, Rakhs paripa súlyos csaták, párviadalok és különös kalandok diadalmas hőse. Hadd emeljük ki közülük a mázenderáni mese-ciklust (A dévek földjén), a vadszamár képében rejtőzködő dév legyőzését (A különös gór), a Túránban foglyul ejtett perzsa vitéz, Bézsan kimentését Afrászijáb börtönéből (Rusztem gyűrűje), a  nevezetes hadi cselt alkalmazó Rusztem szomorú győzelmét föl nem ismert saját fia fölött (Apa és fia),  az ifjú királyfi, Iszfandijár és a korosodó Rusztem párviadalát, amelyet már nem úszott volna meg élve, ha nem segít rajta családjuk szerető szívű pártfogója, Szímurgh, az orvoslásban is jártas óriás madár (A tamariszkusz titka). Az eposz záróakkordja is Rusztemhez fűződik.  A legyőzhetetlen daliát ármány ölte meg. Jóhiszeműségével visszaélve saját féltestvére csalta tőrbe. Vele halt kíséretében levő édes testvére és kétszáz fegyveres vitéze is (Ásott verem).

A Jó és a Rossz, az Igaz és a Gonosz, a Nappal és az Éj örökös párharcát hirdető perzsa hitvilágba gyökerező gyönyörű regék – az eposz tartópillérei - csodás helyszínekkel, bűvös tárgyakkal, alakváltoztató lényekkel, rejtélyes állatokkal és növényekkel veszik ki részüket a hősök küzdelmeiből. A költészet és a mese aranyporával hintik be a valóságot. Ezért mondja Firdauszí a Királyok Könyvéről – s mondjuk vele együtt mi is -, hogy: „E könyvből meríthet, kiben csak van ész, ki képet, ki  rejtvényt kihámozni kész.”     

 

Mérete: 14x21 cm

Oldalszám: 192

Keménykötésű könyv

Megjelenését támogatta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány





Csire Gabriella: Perzsa regevilág A Királyok Könyve a perzsa epikus költészet és egyben a világirodalom kimagasló alkotása 60 000 párversből, vagyis 120 000 verssorból áll. Firdauszí (934-1020 vagy 1025) jeles elődök és költőtársak törekvéseit teljesítette ki, amikor megalkotta hazája, népe ősi történetét  és gazdag regevilágát életre keltő királykrónikáját. A világ teremtésétől a Perzsa Birodalom bukásáig ívelő  monumentális mű tartalmazza azt a nagy fejezetet is, amelyet perzsa eposznak nevezünk. A drámai lüktetésű, költői szárnyalású eposz a mitikus királyok – a két első uralkodóház – korszakát öleli fel. Tárgyát azok a küzdelmek képezik, amelyeket  koruk kimagasló hősei az országukat fenyegető ellenség, a szomszédos Túrán és a gonoszságot-ármányt megtestesítő dévek ellen folytattak. Csire Gabriella tömörségre törekvő átdolgozásában a változatos tematikájú és műfajú, önmagukban is kerek történetek laza láncolatából álló eposz cselekménye a trónfosztott Dzsamséd drámájával indul. Őt követi az Arábiából behívott sárkány-szívű Dahák rémuralmának és bűnhődésének a története (A kígyós király). A zsarnokot félreállító népharag élén Káve kovács áll és Firédún, a jogos trónörökös. Az igazságos, nemes lelkű király utódai, az örökségükkel elégedetlen két idősebb fivér azonban véget vet a békés időknek.  Irigyelt testvérüket megölik, de Íradzs leszármazottja bosszút áll rajtuk. Irán és Túrán ettől kezdve áll egymással örökös harcban egymással (Firédún alkonya). Az eposz legragyogóbb lapjai  a hősök hősének, Rusztemnak a tetteihez fűződnek. A Héreklészhez és Toldi Miklóshoz hasonlítható nagy erejű dalia és hű bajtársa, Rakhs paripa súlyos csaták, párviadalok és különös kalandok diadalmas hőse. Hadd emeljük ki közülük a mázenderáni mese-ciklust (A dévek földjén), a vadszamár képében rejtőzködő dév legyőzését (A különös gór), a Túránban foglyul ejtett perzsa vitéz, Bézsan kimentését Afrászijáb börtönéből (Rusztem gyűrűje), a  nevezetes hadi cselt alkalmazó Rusztem szomorú győzelmét föl nem ismert saját fia fölött (Apa és fia),  az ifjú királyfi, Iszfandijár és a korosodó Rusztem párviadalát, amelyet már nem úszott volna meg élve, ha nem segít rajta családjuk szerető szívű pártfogója, Szímurgh, az orvoslásban is jártas óriás madár (A tamariszkusz titka). Az eposz záróakkordja is Rusztemhez fűződik.  A legyőzhetetlen daliát ármány ölte meg. Jóhiszeműségével visszaélve saját féltestvére csalta tőrbe. Vele halt kíséretében levő édes testvére és kétszáz fegyveres vitéze is (Ásott verem). A Jó és a Rossz, az Igaz és a Gonosz, a Nappal és az Éj örökös párharcát hirdető perzsa hitvilágba gyökerező gyönyörű regék – az eposz tartópillérei - csodás helyszínekkel, bűvös tárgyakkal, alakváltoztató lényekkel, rejtélyes állatokkal és növényekkel veszik ki részüket a hősök küzdelmeiből. A költészet és a mese aranyporával hintik be a valóságot. Ezért mondja Firdauszí a Királyok Könyvéről – s mondjuk vele együtt mi is -, hogy: „E könyvből meríthet, kiben csak van ész, ki képet, ki  rejtvényt kihámozni kész.”        Mérete: 14x21 cm Oldalszám: 192 Keménykötésű könyv Megjelenését támogatta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány
Iratkozz fel a(z) Corvin Webbolt hírlevelére
A kosár tartalma
Empty cart icon
A kosarad üres
Részösszeg: RON
A szállítási díj és a kedvezményes kód a rendelési űrlapnál lesz kiszámítva
Rendelés leadása
Válassz nyelvet
Válassz valutát
Kedvencek
nowishlist
Adatvédelmi tájékoztató Általános szerződési feltételek