Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

ifjúsági regény

Mérete: 20,5 x 13 cm

Oldalszám: 224

Részlet: 

     „A fiúk beültek a csónakba. Elsőnek Boka lépett bele, másodiknak Csónakos. Nemecsek félénken lépkedett az iszapos parton.

     – Gyere, gyere, papuskám! – biztatta Csónakos.

     – Jövök, papuskám – mondta Nemecsek, azzal egyet csúszott, ijedtében belekapaszkodott egy vékony nádszálba, és szó nélkül belepottyant a vízbe. Nyakig merült a lébe, de kiáltani nem mert. Rögtön felállott a sekély mederben, és nagyon nevetséges kis figura volt, amint csurgott róla a víz, s a kezében még mindig görcsösen szorongatta a tollszár vékonyságú nádszálat.

     Csónakos nem tudta visszatartani a nevetést, kipuffant:

     – Ittál, papuskám?

     – Nem ittam – mondta ijedt arccal a kis szőke, s amúgy vizesen, sárosan, csurogva-csöpögve beült a csónakba. Még sápadt volt az ijedségtől. – Nem hittem volna, hogy ma még fürödni is fogok – mondta csöndesen.

     De nem volt veszteni való idő. Boka meg Csónakos megkapták az evezőket, és ellökték a parttól a csónakot. A nehéz csónak lustán lendült ki a vízre, és felfodrozta a csöndes tavacskát maga körül. Az evezőket nesztelenül mártogatták a vízbe, s olyan nagy volt a csönd, hogy tisztán lehetett hallani, amint a csónak orrában gubbaszkodó kis Nemecseknek vacogott a foga. Néhány pillanat múlva a sziget partjára szaladt a csónak. A fiúk sietve jöttek ki belőle, s azonnal lebújtak egy bokor mögé.

     - No, idáig is eljutottunk volna - mondta Boka, s halkan, óvatosan mászni kezdett a parton. A másik kettő utána.

     - Hohó - fordult vissza az elnök -, a csónakot nem hagyhatjuk magára! Ha meglátják, nem tudunk elmenekülni a szigetről. A hídon őrök állanak. Te maradj a csónaknál, úgyis Csónakos a neved. És ha valaki észreveszi a csónakot, vedd a szádba az ujjadat, és fütyülj akkorát, amekkorát csak tudsz. Mi majd visszarohanunk, beugrunk a csónakba, és te eltaszítod a parttól.

     Csónakos visszakullogott a ladikhoz, és titokban annak örült, hogy talán lesz alkalma egy akkorát füttyenteni, amekkorát csak tud..."